Ingatlanajándékozás: költségek és szabályok

Az ingatlanajándékozás közel sem annyira egyszerű, mintha csak egy csokor virággal kedveskednénk szerettünk születésnapján. Mire van szükség ingatlan ajándékozásakor? Mit tartalmaz az ajándékozási szerződés? Mikor szükséges illetéket fizetnünk? Kell-e adózni az ajándékként kapott lakás után? Vissza lehet-e lépni az ajándékozástól?

Mit takar az ingatlanajándékozás? Ajándékozás során ugyanúgy gazdát cserél az ingatlan, akárcsak az adásvételnél, de mivel a vételár nem szerepel az ügymenetben, ezért az adó- és illetékfizetési kötelezettség más szabályok mentén számítandó.

Az ingatlanajándékozás menete és szabályai

Ingatlanajándékozáskor fontos, hogy a megajándékozott elfogadja az ajándékot, és erről aláírásával tanúbizonyságot is tegyen. Ahhoz, hogy a földhivatal bejegyezze a megváltozott tulajdonjogot, szükség van egy közjegyző vagy ügyvéd előtt megkötött ajándékozási szerződésre. Csak a tulajdoni lapon tulajdonosként feltüntetett ajándékozhat, így ha a házastársak közül csak az egyik szerepel a hivatalos okiraton, a másik nem járhat el az ingatlan ügyében. 

Ajándékozási szerződés

Az iratnak a következőket kell tartalmaznia:

• az ingatlan tulajdoni lapjáról származó adatokat: a pontos címet, az esetlegesen bejegyzett haszonélvezeti jogot, több tulajdonos esetén a tulajdoni hányadot;
• az ajándékozó és a megajándékozott adatait; 
• fennálló illetékmentességet;
• a hatályba lépés időbeli feltételét (pl. halál esetére vagy nagykorúvá válásra vonatkozó ajándékozásnál).

Ajándékozás családon belül

Ajándékozásra leggyakrabban családtagok között kerül sor, ám illetékfizetés tekintetében különbség áll fenn az egyenes ági és az oldalági rokonok között. Kiskorú ajándékozott esetében a szülő vagy a törvényes gondviselő hitelesíti a szerződést, de a visszaélések miatt a gyermek már nem ajándékozhatja tovább sem a szüleinek, sem másoknak az ingatlant. 

Halál esetére szóló ajándékozás

Az ingatlanajándékozás előnye az esetleges illetékmentességen túl, hogy biztosítja a hagyatéki eljárás során, hogy az örökhagyó végakarata teljesüljön. Halál esetére szóló ajándékozási szerződésnél az ajándékozott a hagyatéki eljárás terheit nem viseli, viszont az ajándékozó még haszonélvezeti jogot gyakorolhat igény esetén az ingatlanon a hatálybalépés előtt.  A végrendelethez képest, – ami egyoldalúan visszavonható – a halál esetére szóló ajándékozást közös megegyezéssel lehet módosítani vagy megszüntethetni.

Az ingatlanajándékozás költségei: ajándékozási illeték

Az ingatlanajándékozás legmagasabb költségeleme többnyire az illeték, amennyiben nem élvezünk valamilyen módon illetékmentességet. 

Az ajándékozási szerződés díja

Az ajándékozási szerződés díját a közjegyzői vagy az ügyvédi munkadíj adja, amely az ügyértéktől függ. Ezen felül magában foglalja a földhivatali eljárási és a tulajdoni lap illetékdíját is.

Ingatlanajándékozási illeték és illetékmentesség

Oldalági rokonok, távoli hozzátartozók kötelesek illetéket fizetni ajándékozáskor. Közéjük soroljuk:

• az unokatestvéreket,
• az élettársakat, 
• a keresztszülőket
• és a nagybácsikat, nagynéniket is.

Náluk a 9/18 százalékos illetékfizetési kötelezettség áll fenn: 9% lakóingatlanok esetében, 18% pedig az egyéb ingatlanoknál (pl. garázs, telek).

Közeli hozzátartozók ajándékozás esetén illetékmentességet élveznek:

• a házastársak,
• az egyenes ági rokonok (nagyszülő, szülő, gyermek),
• és a testvérek.

További illetékmentességi esetek

• Termőföldet csak közeli hozzátartozóknak, valamint a helyi önkormányzatnak, az államnak vagy egyháznak ajándékozhatunk, mindezt illetékmentesen.
• Mentesül az illetékfizetési kötelezettség alól telektulajdon esetében a megajándékozott, ha az ingatlanon 4 éven belül lakóházat épít.
• A közhasznú alapítványok nem kötelesek illetéket fizetni, amennyiben az ingatlanajándékozást megelőző adóévben folytatott vállalkozási tevékenységükből származó jövedelmük után nem keletkezett társasági adófizetési kötelezettségük. 

Az ingatlanajándékozás adója

Személyi jövedelemadót sem az ajándékozónak, sem a megajándékozottnak nem kell fizetnie ingatlanajándékozáskor, mivel jövedelem egyik fél számára sem keletkezett a tranzakció során. Ha viszont a megajándékozott  5 éven belül elidegeníti az ingatlant, úgy szja megfizetésére kötelezett, amelynek mértéke attól függ, hogy mennyi idő után adott túl a szerzeményen.  

Az ajándék visszakövetelése

Ajándékot visszakövetelni a polgári törvénykönyv értelmében három esetben lehet: 

• Ha az ajándékozó feltétele, amiért az ajándékot adta, véglegesen meghiúsult. (Például, ha az ajándékozott ígérete ellenére nem szolgáltat az ajándékozó részére tartást, gondoskodást.)
• Ha a megajándékozott az ajándékozó sérelmére súlyos jogsértést követ el, például bántalmazza, megkárosítja.
• Ha az ajándékozónak létfenntartása érdekében szüksége van az elajándékozott ingatlanra, feltéve, hogy annak visszaszolgáltatása a megajándékozott létfenntartását nem veszélyezteti.

Amennyiben az ajándék vagy annak értéke időközben már nem elérhető, visszakövetelésre nincs mód.

(ingatlan.com, Tudástár)