Amikor megvásároljuk álmaink ingatlanát, a vétel ár felett a további kiadásokkal kell számolni:

Az alábbi költségek merülhetnek fel ingatlanvásárlás során:

• vagyonszerzési illeték,
• ügyvédi költség,
• földhivatali illeték,
• lakáshitel költségei,
• közjegyzői költségek lakáshitel esetén,
• költöztetéssel járó költségek,
• felújítás költségei,
• ingatlanközvetítő jutaléka.

Ezek az ingatlanvásárlás járulékos költségei, amelyek között van olyan, ami minden esetben felmerül és van olyan, ami csak bizonyos esetekben fizetendő.

Vagyonszerzési illeték

Ingatlan vásárlásánál a vevő vagyont szerez, ezért vagyonszerzési illetéket kell fizetni az államnak. A vagyonszerzési illeték 2021-ben 4%, ami azt jelenti, hogy a vételár 4%-át kell vagyonszerzési illeték formájában megfizetni. 

Példa: Egy 50 millió forintos ingatlan esetén a 4%-os vagyonszerzési illeték 2 millió forintot jelent. 

Egymilliárd forintos értékhatárig a vagyonszerzési illeték mértéke egységesen 4%. Ha az ingatlan vételára egymilliárd forint felett van, akkor az illeték mértéke 4% helyett 2%, de legfeljebb 200 millió forint.

A vagyonszerzési illetéket a legtöbbször ki kell fizetni, de vannak olyan esetek, amikor az ingatlanvásárlás illetékmentes. Ilyen például, ha családon belül, egyenes ági leszármazottak vagy házastársak között történik az ingatlan adásvétel.

Lehetőség van a vagyonszerzési illeték mértékének csökkentésére is. Legismertebb közülük a cserepótló vétel. A cserepótló vétel lényege, hogy ha az ingatlanvásárlást megelőző három éven belül vagy a vásárlást követő egy éven belül ingatlaneladás is történik, a vagyonszerzési illetéket nem a vételár, hanem a vételár és az eladási ár különbözete után kell megfizetni.

Példa: A vevő 50 millió forintért vásárol egy ingatlant, egy éven belül pedig elad egy másik ingatlant 30 millió forintért. A vagyonszerzési illetéket a kettő különbözete, azaz 20 millió forint után kell fizetni. A 20 millió forint után a 4%-os vagyonszerzési illeték mértéke 800 ezer forint. Ha nem adott volna el egy másik ingatlant, akkor az 50 millió forint után kellene vagyonszerzési illetéket fizetni, ami 2 millió forint.

Ügyvédi költség

Az érvényben lévő hazai szabályozás értelmében az ingatlanvásárlás során az adásvételi szerződés csak akkor érvényes, ha azt vagy egy ügyvéd vagy egy közjegyző ellenjegyzi. Az ügyvédi díj kapcsán nincs törvényileg szabályozva sem annak mértéke, sem az, hogy a vevő vagy az eladó fizeti. A hazai gyakorlat szerint azonban az ügyvédi díj jellemzően a vevőt terheli. Az ügyvédi díj mértéke változó, de általában a vételár 0,5%-a, de (főleg alacsonyabb értékű ingatlanok esetén) ennél magasabb díj, akár 3% is elképzelhető.

Példa: Egy 50 millió forintos ingatlan vásárlásakor, az ügyvédi díj mértéke 0,5%-kal számolva 250 ezer forint.

Földhivatali illeték

A földhivatali illeték az ingatlan nyilvántartásának eljárási díja. A földhivatali ügyeket általában az ügyvéd intézi, ezért a földhivatali illeték összegét is az ügyvédnek kell fizetni (az ügyvédi díjon felül) és majd az ügyvéd lesz az, aki a vevő nevében kifizeti a földhivatali illetéket. Ha az ingatlanadásvételt nem ügyvéd, hanem közjegyző ellenjegyzi, akkor értelemszerűen a közjegyzőnek fizeti be a földhivatali illeték összegét, amit a vevő ad át neki.

A földhivatali illeték 2021-ben ingatlanonként, normál eljárásrendben 6.600 forint. Ha valamilyen okból kifolyólag szükség van gyorsított eljárásra, akkor a soron kívüli ügyintézés díja plusz 10 ezer forint. Tehát ilyenkor összesen 16.600 forintot fizetendő földhivatali illeték címén.

Lakáshitel költségei

Az ingatlanvásárlás finanszírozása történhet saját forrásból vagy lakáshitelből, valamint a kettő valamilyen arányban ötvözhető is. Amint a finanszírozás részben lakáshitelből történik, máris felmerül a lakáshitel költsége.

A lakáshitel törlesztése során a legnagyobb költség a kamat visszafizetése, de emellett azért egyéb tételek is felmerülhetnek. Ezek pénzintézetenként változhatnak, de általában ezekkel kell kalkulálni:

• értékbecslési díj,
• folyósítási díj,
• fedezetminősítési díj,
• műszaki szemle díj,
• rendelkezésre tartási díj,
• igazolási díj,
• szerződésmódosítási díj,
• adminisztrációs díj,
• monitoring díj,
• előtörlesztési díj.

Ezekről a díjakról általában a THM-ből, azaz a teljes hiteldíj mutató tájékoztat.

Közjegyzői díj lakáshitel esetén

Ha az ingatlanvásárláshoz lakáshitelre van szükség, biztosan fizetni kell közjegyzői díjat is, ugyanis a jelenleg érvényben lévő magyarországi szabályozás szerint a lakáshitel szerződést közjegyzői okiratba kell foglalni.

Felújítás költsége

Még ha egy jó állapotú ingatlanról is van szó, akkor is előfordulhat, hogy költeni kell a felújításra, például egy tisztasági festés erejéig. Ráadásul a felújítási költségek kalkulálásakor nem szabad megfeledkezni a rejtett hibákról. Sajnos gyakran éri meglepetésként a vevőt, hogy az ingatlan birtokba vétele után néhány rejtett hibára derül fény, amikről előtte nem tudott. A felmerülő hibák javításának költsége sokszor megterhelő lehet. Ezért érdemes az adásvételi folyamat során felmérni, hogy várhatóan milyen költségvetés szükséges a felújításhoz.

Költözés, költöztetés

Szerencsés helyzetben a költözés megoldható akár családon belüli, akár baráti segítséggel, de erre nem mindig van lehetőség. A költöztetés díja nagyon változó lehet. Számít, hogy milyen távolságra kell költöztetni, mennyi mindent kell szállítani. Ha egy lift nélküli épület emeletére kell költözni, az akár feláras is lehet. A költöztetés díja általában óradíjas elszámolású, de ha nagyobb távolságot kell megtenni, akkor ehhez kilométer alapú árazás is társulhat. A piaci árak nagyon változóak, de jelenleg a 6-10 ezer forint/óra díj az általános.

Ingatlanközvetítő díja

Ha az adásvétel ingatlanközvetítő segítségével jön létre, akkor ingatlanközvetítői díja már benne van a vételárban, tehát a vevő számára kevésbé látványos. Általában a vételár 3-5%-át kérik el  közvetítői díjként. Ha valaki az ingatlanvásárlás során a megfelelő ingatlan felkutatásában kér segítséget ingatlanközvetítőtől, annak díja van.

Példa az ingatlanvásárlás költségeire

A példában egy 50 millió forintos lakás az adásvétel tárgya. A finanszírozás saját forrásból történik, így lakáshitellel kapcsolatos díjak ezúttal nem merülnek fel. Az ingatlant ingatlanközvetítőn keresztül értékesítették.

A vételáron felül a vevőt az alábbi költségek terhelik:

• Vagyonszerzési illeték (4%): 2.000.000 forint
• Ügyvédi díj (0,5%): 250.000 forint
• Földhivatali illeték: 6.600 forint
• Költöztetés: kb. 100.000 forint
• Kisebb felújítás: kb. 300.000 forint

A vételár általában tartalmazza az ingatlanközvetítő díjat, ezért a vételáron felül ez külön tételként jellemzően nem merül fel. 

A példában a költözésnél nem kilométer alapú, hanem csak óradíjas alapú árazást vettünk alapul. A felújítási költségek becslésekor pedig csupán a kisebb hibák javításával számoltunk. A felújítási költségek egy felújításra szoruló ingatlan esetében több millió forintra is rúghatnak.

Ha a lakásvásárláshoz lakáshitel felvételére is szükség lenne, akkor ezzel kapcsolatos költségek is felmerülnek. Ezek mértéke pénzintézettől függ, de több százezres nagyságrendet is elérhetnek.